Nemzetközi szabályozás

          Az Európai Unió 2004/18/EK közbeszerzési irányelve szerint: „olyan, gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, és érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak és benyújtotta az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát.”
A dinamikus beszerzési rendszer működése legfeljebb négy évig tarthat, kivéve a kellően indokolt, rendkívüli eseteket.
Az irányelv indoklásában kifejtették, hogy az egyes új, elektronikus beszerzési módszerek folyamatosan fejlődnek. E módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését, különösen azáltal, hogy e módszerek alkalmazásával idő és pénz takarítható meg. Az ajánlatkérő szervek alkalmazhatnak elektronikus beszerzési módszereket, feltéve, hogy azok alkalmazása megfelel ezen irányelv szabályainak, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvének. Ha e feltételek teljesülnek, az ajánlattevő által – különösen dinamikus beszerzési rendszer keretében – benyújtott ajánlat az adott ajánlattevő elektronikus katalógusában is megtestesülhet, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által ezen irányelv alapján kiválasztott kommunikációs eszközt használja.
Megállapítható, hogy az ajánlatkérő szervezet dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszer fő elemeit az alábbi ábra szemlélteti:

Dinamikus beszerzési eljárás elemei
(Forrás: European Vortal Academy: Dynamic Purchasing System)

Az irányelv alapján a dinamikus beszerzési rendszer használatakor:

• A rendszer létrehozása és a szerződések odaítélése céljából csak elektronikus eszközöket használhat.
• Az ajánlatkérő a közbeszerzési jogszabályban rögzített nyílt eljárás szabályait alkalmazza, egészen a megkötendő szerződések odaítéléséig az alábbi kiegészítésekkel:
  o hirdetményt tesz közzé, amelyben egyértelműen közölni kell, hogy dinamikus beszerzési rendszer kerül alkalmazásra;
  o az ajánlattételhez szükséges dokumentációban fel kell tüntetni egyebek mellett a beszerzések jellegét, továbbá a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt;
  o a hirdetmény közzétételétől kezdve és a rendszer érvényességének időtartama alatt, elektronikus úton korlátlan, közvetlen és teljes körű hozzáférést kell nyújtani az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és minden kiegészítő irathoz, a hirdetményben pedig feltünteti azt az internetcímet, amelyen e dokumentumok megtekinthetők.
• Valamennyi, a kiválasztási szempontokat teljesítő, az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak és az esetleges kiegészítő iratoknak megfelelő előzetes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt fel kell venni a rendszerbe;
• Biztosítani kell valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy előzetes ajánlatot nyújtson be, és felvételt nyerjen a rendszerbe. Az ajánlatkérő az előzetes ajánlat benyújtásától számított legfeljebb 15 napon belül elvégzi az értékelést.
• Az ajánlatkérő leghamarabb köteles értesíteni az ajánlattevőt a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételéről, illetve előzetes ajánlatának elutasításáról.

 Dinamikus beszerzési rendszerhez (DBR) csatlakozás menete
(Forrás: Southend-on-Sea Borough Council pályázati dokumentum)

         A kötelezettségvállalással járó szerződés ajánlati felhívás alapján jön létre. Az ajánlati felhívás kibocsátása előtt az ajánlatkérő szerv egyszerűsített ajánlati felhívást tesz közzé, amelyben valamennyi érdekelt gazdasági szereplőt arra hívja fel, hogy az egyszerűsített felhívás elküldésétől számított 15 napnál nem rövidebb határidőn belül nyújtsa be előzetes ajánlatát. Az ajánlatkérő szerv addig nem folytathatja az ajánlattételi felhívási eljárást, amíg valamennyi, az említett határidőn belül beérkezett előzetes ajánlat értékelését be nem fejezte.

 Ajánlatkérő pályázati felhívás elkészítése
(Forrás: Southend-on-Sea Borough Council pályázati dokumentum)

       Az ajánlatkérő szerv annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely, illetve aki a dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról szóló hirdetményben megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatot tette.

Értékelés menete
(Forrás: Southend-on-Sea Borough Council pályázati dokumentum)

Kifizetés menete
(Forrás: Southend-on-Sea Borough Council pályázati dokumentum)

A fenti rendszer egy Angliában már alkalmazott egyedi folyamatot mutat be, azonban a lényeges elemei minden dinamikus beszerzési rendszer használata esetén megtalálható.

Nemzetközi tapasztalat

Jelenleg az Európai Unióban a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása igen elterjedt gyakorlat. A TED ,azaz az Európai Unió hivatalos lapjának vizsgálata alapján 2013-októberében is 84 db érvényes hirdetmény (ajánlati felhívás) jelent meg, kimondottan ezen rendszer alkalmazására. Országonkénti megoszlása a következő:

• Egyesült Királyság 23 db
  • Németország 18 db
  • Hollandia 16 db
  • Litvánia 14 db
  • Olaszország 6 db
  • Cseh Köztársaság 2 db
  • Franciaország 2 db
  • Spanyolország 2 db
  • Dánia 1 db

A rendszer alkalmazása termékenként/szolgáltatásonként (CPV kódok alapján) is eltérő képet mutat:

• Alapanyagok és Késztermékek (45)
o Pl (etc.): Orvosi felszerelések, gyógyszerek szállítása; irodai és számítástechnikai gépek, berendezések
• Technológia és Technika (42)
o Pl. (etc): Orvosi felszerelések, gyógyszerek és testápolási termékek; irodai és számítástechnikai gépek, berendezések és kellékek, a bútorzat és a szoftvercsomagok kivételével; rádiós, televíziós, hírközlési, távközlési és kapcsolódó berendezések

• Építési beruházás és Ingatlanok (16)
o Pl (etc): Építészeti, építési, mérnöki és vizsgálati szolgáltatások; szennyvíz- és hulladéktisztítási és környezetvédelmi szolgáltatások
• Számítástechnika és Kapcsolódó szolgáltatások (14)
o Pl (etc): IT-szolgáltatások: tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás; irodai és számítástechnikai gépek, berendezések és kellékek, a bútorzat és a szoftvercsomagok kivételével; Szoftvercsomag és információs rendszerek

• Egyéb szolgáltatások (13)
o Pl (etc): Egészségügyi és szociális gondozási szolgáltatások; egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások
• Nyomtatás és Közzététel (11)
o Pl (etc): Irodai és számítástechnikai gépek, berendezések és kellékek, a bútorzat és a szoftvercsomagok kivételével; üzleti szolgáltatások: jog, marketing, tanácsadás, munkaerő-felvétel, nyomtatás és biztonság

• Szállítás és Kapcsolódó szolgáltatások (11)
o Pl (etc): Szállítási szolgáltatások (kivéve szemétszállítás); szállítófelszerelések és kiegészítő szállítási cikkek (3)

• Energia és Kapcsolódó szolgáltatások (5)

• Környezetvédelem és Egészségügy (4)

• Bányászat és Nyersanyagok (3)

• Kutatás és Fejlesztés (3)

• Oktatás (3)

• Honvédelem és biztonság (1) (Megj: Ilyen típusú eljárásokban nem kerül sor a részletes tartalom nyilvánosságra hozatalára)

Az angol beszerzési gyakorlatban kiemelkedő a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása a szállítási szolgáltatásokra vonatkozóan. Az oktatási, szociális ellátási, közösségi, általános szállítási és taxi szolgáltatásokra például számos város (Hampshire, Devon Megyei Tanács, Lincolnshire, stb) ír ki közbeszerzési eljárást ezen rendszer alkalmazásával.

A fenti felsorolás alapján belátható, hogy a dinamikus beszerzési rendszer igen széles körben alkalmazható. Fő jellemzőjük, hogy olyan termékek, vagy szolgáltatások beszerzésére irányulnak, amelyre vonatkozó igények gyakran, visszatérően jelentkeznek.

Példát is megemlítve, elsősorban a NATO Ellátási Ügynöksége az NSPA által alkalmazott eljárásmódot tartom célszerűnek kiemelni:
A NATO Ellátó Ügynökség (NSPA) – NATO fenntartási és ellátási ügynöksége (NAMSA) – a tagállamok és a NATO szervezetei részére haditechnikai és egyéb eszközök, alkatrész és szolgáltatások – haditechnikai eszköz fenntartás, javítás, raktározás, infrastrukturális beruházások, szállítmányozás, mérnök-műszaki és technikai támogatás, lőszer, robbanóanyag és kivont haditechnikai eszközök hatástalanítása, megsemmisítése – beszerzése területén nyújtja szolgáltatását.

• A NSPA csak olyan cégeket hív meg tenderre, akik szerepelnek/már regisztráltak a NAMSA adatbázisában (Source File).

• A haditechnikai eszközök és szolgáltatások esetében szükséges a „NATO Beszállítói minősítés” megléte, más kereskedelmi kategóriákban ez nem előírás.

• A regisztrált cégeknek rendszeres időközönként szükséges frissíteni a tevékenységi/képesség listájukat.

A rendszer egy állandó NATO beszállítói kör kialakítását és fenntartását tűzte célul, melyen belül a „NATO Beszállításra Alkalmas” címet nyert cégekre vonatkozóan a NATO tagország képes felelősen garanciát vállalni ezek szakmai, gazdasági, pénzügyi, és szükség esetén biztonsági megfelelőségéért.

A NATO Beszállítói Rendszer elve az, hogy létrejöjjön egy olyan stabil beszállítói bázis, melyben a résztvevő gazdálkodó szervezetek rendelkeznek hosszú távú stratégiával. Teljesítményük állandó, magas színvonalú, így egy tenderfelhívás megjelenésének pillanatában készek és képesek bekapcsolódni egy NATO érdekében történő pályázati eljárásba.

A rendszer ugyanazon elven működik, mint a dinamikus beszerzési rendszer, azzal a különbséggel, hogy itt az időtartam nincs korlátozva. Azonosság:
• Előzetes elektronikus regisztráció szükséges az alkalmassági feltételek megállapítása céljából;
• Beszerzés rövid idő alatt végrehajtásra kerül, a felhívás csak a regisztrált tagok részére kerül megküldésre;
• Nincs előzetes kötelezettségvállalás

Hazai szabályozás sajátosságai

A korábbi közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXII. törvény már bevezette a dinamikus beszerzési rendszer intézményét, amely 2007. január 1-jén léptette hatályba az új intézményre vonatkozó keretszabályozást.

A Kbt.-ben foglalt rendelkezések alapján azonban a dinamikus beszerzési rendszer csak akkortól alkalmazható, amikor annak részletes szabályait külön jogszabály már meghatározta.

A jogintézményre vonatkozó uniós szabályok hazai implementálását követően, a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazás részletes szabályainak megalkotására nemzeti szinten kell sorra kerülnie. A Kbt. alapján erre a Kormány kapott felhatalmazást, azonban tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabály hazánkban mindezidáig nem született meg, a dinamikus beszerzési rendszerek alkalmazására jelenleg Magyarországon még nincs lehetőség. Igaz ugyan, hogy az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekményeket és az elektronikus árlejtés szabályait külön kormányrendelet ugyan tartalmazza, de ezek a rendelkezések – az elektronikus jelleg ellenére – nem a dinamikus beszerzési rendszer szabályozását jelentik.

A hivatkozott kormányrendelethez fűzött kommentár szerint: „Az ún. Dinamikus Beszerzési Rendszer alkalmazására jelenleg hazánkban nincs lehetőség, mivel az ezt szabályozó végrehajtási rendelet, közösségi gyakorlat híján még nem készült el.”

Álláspontom szerint azonban – az általam is feltárt – jelenlegi Európai Uniós gyakorlatok tükrében kijelenthető, hogy elegendő tapasztalat áll rendelkezésre a hazai szabályozás kialakítására.