A közbeszerzés egyszerű megfogalmazása szerint a különféle szolgáltatások és fogyasztási cikkek költségvetési szervek által történő beszerzését jelenti. Ezen beszerzések közös jellemzője, hogy a finanszírozás közpénzekből történik és sokszor igen jelentős értékűek a megrendelések.
A közbeszerzés törvényi definíciója szerint: Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében.
A definícióból kiindulva kizárólag a törvényben meghatározott Ajánlatkérők folytathatnak le közbeszerzési eljárást. Annak ellenére, hogy jogszabályi előírás alapján minden honvédelmi szervezet jogosult lenne Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást lefolytatni, a tárca beszerzésére vonatkozó HM utasításban meghatározottak szerint ez a lehetőség igen korlátozott.
Fontos szempont a közbeszerzési értékhatár. Közbeszerzési értékhatár a közbeszerzésre kötelezett szerveknek megmutatja, hogy kell a közbeszerzési eljárást lefolytatni, és ha igen, milyen eljárásrendbe tartozik az adott beszerzés. Az értékhatár függ a közbeszerzés tárgyától is, azaz attól, hogy mit akarunk beszerezni. Ez lehet árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési beruházás, építési koncesszió, vagy szolgáltatási koncesszió.
Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós és nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben és a Közbeszerzési Hatóság honlapján minden év elején elnöki tájékoztatóban teszi közzé. Az elnöki tájékoztató tartalmazza az uniós értékhatároknak a forintban kifejezett értékét is.
A közösségi szabályozás alapján meghatározott értékhatárt (közösségi) elérő beszerzés esetén a hirdetmények az EU hivatalos honlapján jelennek meg. A közösségi értékhatárt el nem érő, de a nemzeti értékhatárt meghaladó beszerzések szabályozása nemzeti feladatkör.
Nemzeti szabályozás alapján egyes termékek és szolgáltatások beszerzésére speciális eljárásrend, valamint az eljárásba épített előzetes és utólagos engedélyeztetés , ellenőrzés került kialakításra.
A közbeszerzés rendszerét a közpénzek felhasználásának szabályozására alakították ki alapvetően a közigazgatási szervek részére kötelező jelleggel. A közigazgatási szervek túlnyomó többsége alaprendeltetésű feladatait normál időszakban hajtja végre, belföldön.
A Magyar Honvédség vonatkozásában azonban számolni kell a külföldön (Európai Unión kívül) normál békeidőszaktól eltérő helyzetekben történő részvételre. Annak ellenére, hogy mind NATO, ENSZ, EU műveletekben jelentős a civil szolgáltatók bevonása, ezekben az esetekben nem a közbeszerzési rendszerben történik kiválasztásuk.
A közbeszerzési törvény számos olyan kivételt sorol fel, amelyre vonatkozóan nem kell a törvény szerinti közbeszerzési eljárást lefolytatni, ezekre felhatalmazta a kormányt, hogy külön rendeletet alkosson. A honvédelmi tárca vonatkozásában a cikk megírásakor hatályos HM Utasítás főszabályként a központi beszerző szervezetet jogosítja fel közbeszerzési eljárás lefolytatására.
Mivel a HM központi beszerző szervezet által lefolytatott eljárások negyedét teszi ki a közbeszerzés, a honvédségi szervezetek részéről pedig – az eddigi statisztikák alapján – közbeszerzésről nem beszélhetünk, kijelenthető, hogy a katonai beszerzés nem a közbeszerzés része, hanem éppen fordítva. A katonai beszerzés része a közbeszerzés.
Gyakorlati tapasztalataim alapján a közbeszerzés (általam megfogalmazottak szerint: közigazgatási beszerzés) a honvédségen belül olyan általános, időszakosan visszatérő szolgáltatások-, árubeszerzések esetén kerülnek alkalmazásra (élelmezés, személyszállítás, stb.), amelyekre nem vonatkoznak speciális előírások.