A (köz)beszerzés

(Köz)beszerzés:

A közbeszerzés és a kormányrendelet által alkotott beszerzési jogszabályok eltérő eljárásmódokat, sok esetben eltérő definíciókat is tartalmaznak. Vannak kormányrendeletek, amelyek háttérjogszabálya a közbeszerzésekről szóló törvény (továbbiakban: Kbt.), ezért visszahivatkozásokat találunk rá benne. Jellemzően azonban a kormányrendeletek a Kbt. kivételi köröket, azaz a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzéseket szabályozzák. Célszerűnek tartom a (köz)beszerzést megkülönböztetni a beszerzés általános definíciójától, tekintve, hogy itt jogszabály határozza meg az eljárásmódot. Amennyiben szabályozni szeretnénk egy adott szervezet beszerzési tevékenységét, mindenképpen különbséget kell tenni a két szabályzó között. A honvédség által alkalmazott definíciók alapján:

 (köz)beszerzés: a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott eltérő szabályok alapján végrehajtott beszerzés, valamint a közbeszerzés.

Összefoglaló néven a (köz)beszerzés: a jogszabály által szabályozott beszerzés, amelynek típusai:

 A védelmi beszerzés

A védelmi piacok a termékek és szolgáltatások széles skáláját ölelik fel, a nem hadi célokat szolgáló anyagoktól (irodacikkek, élelmezés) kezdve a fegyverrendszerekig és a különösen érzékeny természetű felszerelésekig (titkosító berendezések, illetve nukleáris, biológiai és vegyi felszerelések). A fegyverrendszerek, melyek kifinomult technológiákat alkalmaznak, fejlesztésük többnyire hosszú időt vesz igénybe, életciklusuk rendszerint igen hosszú, előállításuk pedig gyakran magas, vissza nem térülő költséggel jár.

A védelmi piacot alapvetően az különbözteti meg más piacoktól, hogy vevői oldalon szinte kivétel nélkül állami szervek állnak, a védelmi piacon kínált termékek és szolgáltatások pedig szigorú szabályozás alá esnek. Éppen ezért a piaci szereplők száma is korlátozott. Amikor 2004-ben Magyarország átültette a védelmi irányelvet a hazai jogrendbe, a védelmi piacát is megnyitotta az Európai Unió többi tagállama előtt.

A védelmi beszerzések lefolytatásának alapját az Európai Unió direktívája határozza meg, amely a honvédelmi és biztonsági beszerzést együttesen szabályozza. A hazai jogalkotó kezdetben az irányelv hatálya alá tartozó védelmi és nemzetbiztonsági célú beszerzéseket két különálló jogszabályban szabályozta, tekintettel arra, hogy a védelmi beszerzési kormányrendeletet a honvédelmi miniszter a minősített beszerzési kormányrendeletet a Belügyminiszter készítette elő.

Magyarországon 2016. július 30-ig a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésekről szóló Kormányrendelet hatálya értékhatárra tekintet nélkül kiterjedt valamennyi, a tárgyi hatálya alá tartozó védelmi beszerzésre. A védelmi beszerzések területén nincsen értékhatár alatti beszerzés, aminek egyik oka a védelmi piacon kínált termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó szigorú szabályozás.

A védelmi beszerzés másik sajátossága, hogy nem szabályozza külön a nemzeti és külön az uniós eljárást. Ezáltal a kis értékű katonai célú építési beruházás, vagy egy több milliárd forint értékű, összetett haditechnikai rendszer beszerzésére is ugyanolyan eljárás keretében kerül sor. Ez a megoldás a kisebb értékű beszerzések esetében felesleges – a beszerzés értékével arányban nem álló – adminisztrációs terheket ró az ajánlattevőkre.

A védelmi irányelv alkalmazása mindig is komoly nehézségekkel járt, mivel az alapvető biztonsági érdek fogalma meglehetősen homályos. Az irányelv alapján az Európai Tanács 1958-ban elfogadott egy listát (ML – Military List), mely feltünteti azokat a fegyvereket, lőszereket és hadianyagokat, amelyekre a szabályozás kiterjed. Ugyanakkor azonban ez a lista meglehetősen általános jellegű, ezért nem mindig egyértelmű, hogy az egyes védelmi szerződésekre mely szabályok vonatkoznak.

A tagállamok olyan felszereléseket is beszereznek, amelyek rendelkeznek ugyan a védelmi termékek sajátos jellemzőivel, mégsem nélkülözhetetlenek (feltétlenül) az adott ország biztonsági érdekei szempontjából. Magyarország is kiegészítette további termékekkel és szolgáltatásokkal (HUML – Hungarian Military List) az irányelvben szereplő listát.

A haderő beszerzéseire vonatkozó HM utasítás szerint a haditechnikai eszközök és szolgáltatások (beleértve az infrastrukturális beruházást) fegyverek, lőszerek és hadianyagok, valamint az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések terén a honvédségnél kizárólag a központi beszerző szervezet járhat el tekintettel arra, hogy ezekre közösségi, speciális szabályok vonatkoznak, valamint ezek alapvetőn stratégiai szintű döntéshozatalt igényelnek.

2016. augusztus 01-től a védelmi és biztonsági célú beszerzéseket egységesen, egy törvényben szabályozzák. A törvényjavaslat benyújtásának indoklásában a Kormány, mint előterjesztő kiemeli, hogy a közbeszerzési törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzések szabályozását törvényi szintre utalja, figyelemmel arra, hogy védelmi irányelv a „klasszikus” közbeszerzésektől elválasztva, azok irányelvi szabályozásától függetlenül határozza meg a védelmi és biztonsági terület beszerzéseinek szabályozását, így szükséges a védelmi irányelvet is egy, a Kbt-vel azonos szintű jogszabályban átültetni.

A védelmi beszerzési tárgyköröket az új törvény csak keretjelleggel tartalmazza, az Európai Unió Közös Katonai Listája szerinti részletes felsorolást kormányrendelet tartalmazza

A biztonsági célú beszerzés

2014. november 06-ig a biztonsági beszerzések lefolytatásának alapját (a korábban említett védelmi beszerzésekkel összhangban) az Európai Unió direktívája (irányelve) határozta meg, amely a honvédelmi és biztonsági beszerzést együttesen szabályozza az alábbi megfogalmazásban.

„A védelem és biztonság területén egyes szerződések olyannyira érzékenyek, hogy – speciális jellege ellenére-nem volna helyénvaló ezen irányelv alkalmazása. Ez vonatkozik a hírszerző szolgálatok beszerzéseire és a hírszerző tevékenység valamennyi típusával összefüggő beszerzésekre, ideértve a – tagállamok fogalom-meghatározásának megfelelően – a kémelhárítási tevékenységet is. Ez vonatkozik továbbá olyan különösen érzékeny beszerzésekre is, amelyek rendkívül magas minősítési szintet követelnek meg, mint például a határvédelemmel, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel összefüggő, a rejtjeltevékenységre vonatkozó, vagy a rendőrség vagy más biztonsági szervek által végrehajtott leplezett tevékenységekre vagy más hasonlóan érzékeny tevékenységekre vonatkozó beszerzések.

Az irányelvi rendelkezés szerint mind a védelmi, mind a biztonsági terület a tagállam olyan érzékeny területe, amelyre az általános szabályok nem alkalmazhatóak. Az irányelv azonban törekszik a kivételi kör olyan keretrendszerének kialakítására, amely minden tagállam részére kötelezően alkalmazandó.

Eljárás megindítása előtt legfontosabb kérdés, hogy az adott beszerzés a Kbt. vagy a minősített beszerzési rendelet hatálya alá tartozik, azaz hogy a beszerzés tárgya minősített adatot vagy az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érinti.

A Kbt. alapján az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos beszerzés fogalma:

„olyan beszerzés, amelynek tárgya közvetlenül kapcsolódik az ország lakosságának fizikai, környezeti, egészségügyi, gazdasági, honvédelmi biztonságát befolyásolni képes építési beruházáshoz, árubeszerzéshez, valamint szolgáltatás megrendeléséhez, ideértve a védekezési készültség esetén a vízkár közvetlen elhárítása érdekében szükséges beszerzéseket is.”

A minősített beszerzési rendelet az irányelvvel összhangban kétfajta eljárásrendet különböztet meg, a közösségi beszerzéseket és nemzeti beszerzéseket.

A védelmi irányelv alapján nem tartozik a közösségi beszerzések hatálya alá a különösen érzékeny beszerzések, a hírszerző és elhárító tevékenységgel összefüggő beszerzések.

Kizárólag a nemzeti eljárásrendet kell alkalmazni a különösen érzékeny beszerzésekre:

„a határvédelemmel kapcsolatos, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel összefüggő, a rejtjeltevékenységre vonatkozó, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy rendvédelmi szervek által végzett titkos információgyűjtő, illetve titkos adatszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő beszerzések.”

A biztonsági beszerzés az Európai Bizottság által jelzett, a védelmi beszerzési irányelvvel szemben fennálló összeütközések miatt 2014. november 07-ével hatályát vesztette. 2014. november 07-től 2016. augusztus 01-ig a biztonsági beszerzésre külön szabályozást nem alakítottak ki.

2016. augusztus 01-től a védelmi és biztonsági célú beszerzéseket egységesen törvényben szabályozzák.

A biztonsági beszerzések fogalma alatt a védelmi beszerzések közé nem tartozó, példálózóan felsorolt, Magyarország belső és külső biztonságát érintő, egyben minősített adatot tartalmazó vagy keletkeztető beszerzéseket kell érteni A korábban alkalmazott, „minősített beszerzés” fogalom helyett az új szabályozás azt hangsúlyozza, hogy a minősített adat érintettsége a beszerzésben önmagában még nem alapozza meg a védelmi irányelv, illetve az azt átültető jogszabály alkalmazását, önmagában ez nem helyezi a biztonság területére a beszerzést

A központosított közbeszerzés   

A közigazgatási szerveknek a saját közbeszerzéseivel kapcsolatban, meghatározott termékkörökben központosított közbeszerzési eljárást írnak elő. Erre az állami ráfordítások csökkentése, a költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása, valamint az eljárások megfelelő szakmai hátterének biztosítása érdekében van szükség. Az előírás bevezetésér az tette szükségesség, hogy az általánosan használt, azonos használati célú, jól tipizálható termékek koncentrált beszerzése egységesen valósuljon meg. Ezeknek a céloknak ismeretében és elérése érdekében a mindenkori Kormány kialakította az általa irányított szervezetek beszerzései között általánosan vagy időszakosan visszatérő módon szereplő azonos termékek és szolgáltatások előre meghatározott szabályok szerint történő beszerzéseinek rendszerét, a központosított közbeszerzést.

Az úgynevezett központosított közbeszerzés lényege, hogy meghatározott ajánlatkérők^[3] egy központi szervezeten keresztül, a Kormány által kijelölt központi beszerző szervezet által lebonyolított közbeszerzési eljárásban központosítottan szereznek be bizonyos termékeket és szolgáltatásokat, pontosabban az eljárás eredményeként megkötendő keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján valósítják meg egyedi beszerzéseiket. A lebonyolító szerv tehát gyakorlatilag több intézmény közbeszerzéseit fogja össze és bonyolítja le, mégpedig oly módon, hogy eközben bizonyos, külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásokat nyújt az eljárásban részt vevők számára.

Általános irodai felhasználású termékek beszerzése

A központosított közbeszerzés kialakítása az első közbeszerzési törvény bevezetésére nyúlik vissza. A törvény lehetőséget biztosított a Kormány részére, hogy megalkossa a központosított közbeszerzésről szóló rendeletét valamint a hozzá tartozó állami normatívát is.

A Kormányrendelet alapján az állami normatívába tartozó termékeket és szolgáltatásokat a honvédség szervezetei is kötelesek lettek volna a központi beszerző szervezet, a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság (MKGI) által megkötött keretszerződés alapján, annak terhére beszerezni. A tárcán belüli honvédségi szintű szabályozás azonban 2001-ig nem történt meg.

1996-tól 2004-ig három szervezet látta el a központi beszerző szervezet szerepét:

• MKGI: számítógép, gépkocsi, üzemanyag, televízió és video berendezések, GSM készülékek
• Belügyminisztérium Országos Közbeszerzési Főigazgatósága (BM OKF): telefon, telefax, irodatechnikai berendezések, irodabútorok, papíráruk, nyomtatványok
• Országos Egészségügyi Pénztár (OEP): egészségügyi termékek

2004. május 1-től egy szervezet látja el a központosított közbeszerzési rendszerhez tartozó feladatokat:

• MKGI,
• később Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, (KSZF)
• jelenleg Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)

Az állami normatíva alapján a honvédség is a központi beszerző szervezet által jut az alábbi termékekhez és szolgáltatásokhoz:

• Kommunikációs eszközök és szolgáltatások
• Információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások
• Irodatechnikai berendezések és szolgáltatások
• Irodabútorok
• Irodabútorokhoz kapcsolódó szolgáltatások
• Papíripari termékek és irodaszerek
• Gépjárművek
• Gépjármű-üzemanyagok
• Utazásszervezések
• Elektronikus közbeszerzési szolgáltatások – elektronikus árlejtés szolgáltatás

Egészségügyi központosított beszerzés

2004 óta az egészségügyi termékek egy részére vonatkozóan kizárólag a központosított közbeszerzés keretében van lehetőség megrendelésre, szerződéskötésre. A KSZF a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alatt keretszerződéseket, később keretmegállapodásokat kötött. Ezáltal az egészségügyi intézmények részére a termékek típusát, árát, valamint a szerződő partnereket központilag határozták meg. A beszerzéseket a 168/2004. (V. 25.) Kormányrendelet alapján kellett lefolytatni.

2005 és 2013 között kiadott HM utasítás alapján az MH Egészségügyi Központ jogelőd intézményei (Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti- és Vasútegészségügyi Központ); MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ) önállóan nem voltak jogosultak központosított közbeszerzés keretében egészségügyi termékeket beszerezni (megrendelni), kizárólag megbízás alapján a HM központi beszerző szervezet.

2011-ben a 168/2004 Korm. rendelet központosított közbeszerzési listájából (állami normatíva) kikerültek az egészségügyi termékek. Az egészségügyi termékek kiegészülve a gyógyszerekkel és egyéb gyógyszerészeti eszközökkel, egy másik kormányrendelet hatálya alá kerültek. A korábbi gyakorlattal ellentétben 2011 májusától a magyar kórházak nem egyénileg, hanem egy kormányzati felügyelet alatt álló (Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi háttérintézménye) szervezeten, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézeten (GYEMSZI)keresztül szerezhettek be gyógyszert és gyógyszerészeti eszközöket.

A Kormányrendelet értelmében a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer ellátása kizárólag az országos központosított rendszeren keresztül történik.

A gyógyszerek, orvostechnikai eszközök beszerzését – az OEP beszerzésein kívül – a Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK, a GYEMSZI jogutódja) hajtja végre, amelyekre  keretmegállapodásokat, keretszerződéseket köt. A kórházak az ÁEEK eljárásainak második részeként rendelhetik meg a termékeket.

A Kormányrendelet beszerzési szabályai vonatkoznak a Magyar Honvédség központi kórházára (MH Egészségügyi Központ) is, amelynek azonban alaprendeltetésű feladati közé tartozik a katona-egészségügyi képességek kialakítása és fenntartása; a Magyar Honvédség nemzetközi kötelezettségeiből adódó egészségügyi feladatok végzése; MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálatának működtetése, a Magyar Honvédség egészségügyi tevékenységének felügyelete. Ez jelenti olyan egészségügyi anyagok és szolgáltatások beszerzését, amelyek a többi (polgári) kórházaknál nem jelennek meg. Ilyen többek között a missziós egészségügyi felszerelések, oltó és ellenanyagok (pld: atropin tartalmú önampulla), amelyek a védelmi beszerzés hatálya alá tartoznak.

A beszerzések eljárási rendjéről szóló HM utasítás 2012. decemberi módosításának 2013. évi hatályba lépésével már lehetőséget biztosított az MH Egészségügyi Központ (MH EK) részére, hogy feladatkörébe tartozó kötelezettségek teljesítése érdekében önállóan folytasson le központosított közbeszerzési eljárásokat, valamint közbeszerzési eljárást folytasson le.

Az MH EK jogállása az ellátástól függően kettős:

• amelyek finanszírozása nem az Alapból (OEP) történik, nem köteles alkalmazni a rendszert;
• amelynek finanszírozása az Egészségügyi Alapból (OEP) történik, köteles az ÁEEK-n keresztül a megrendelést végrehajtani.

Kommunikációs feladatokhoz tartozó beszerzés

Minden olyan szervezet, amely felett a Magyar Állam többségi befolyást gyakorol, olyan kommunikációs tevékenységet végezhetnek, amely összhangban áll a kormányzati kommunikációs célokkal.

A Kormány 2014-ben kiadott rendeletében a kormányzati kommunikációs célokkal összhangban működő valamint költséghatékony központi közbeszerzési rendszer elindítása érdekében létrehozta a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt. A Hivatal központi költségvetési szervként 2014. október 29. napjától látja el feladatát, tevékenységét országos hatáskörrel, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter irányítása alatt végzi.

A kormányzati kommunikációs célok megvalósítása során elsődleges szempont a költséghatékony működés, amelynek elérése érdekében az érintett szervezetek a korábbi egyedi beszerzési gyakorlattal szemben, egy központi közbeszerzési rendszeren keresztül juthatnak hozzá a közfeladatuk ellátásával összefüggő, vagy azt elősegítő kommunikációs célú szolgáltatásokhoz.

Büntetés-végrehajtási szervezet ellátási kötelezettségekre vonatkozó beszerzés

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvényben foglaltak alapján a büntetés-végrehajtási szervezetet (BV) – a központi államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, az egészségügy területén működő országos intézetek, szociális intézmények mellett – a honvédség részére is ellátási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások körére terjed kii, ami folyamatosan változik. (Munka, védőruha és egyenruházati termékek, egyenruházati lábbelik, egyenruházati kiegészítők, háztartási, egészségügyi papírtermékek, irodabútor, stb.)

A BV ellátás kizárólag a BV Központi Ellátó Szerve (a továbbiakban: BV KESZ) útján valósulhat meg, az igények bejelentésével. Az ellátási kötelezettség a nettó 100.000 forintot elérő vagy meghaladó igényekre terjed ki.

A honvédség speciális (NATO, ENSZ missziók) igényei azonban olyan minőségi követelményeket határoznak meg, amelyek szélsőséges időjárási körülmények között is képesek a hatékony részvételre. Ezzel összefüggésben a BV rendelet is kiemeli, hogy az igényelt termékek és szolgáltatások kapcsán vizsgálni kell, hogy annak előállítása a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében történő előállítás keretei között biztosítható minőségi és mennyiségi korlátok mellett megvalósítható-e.

További támpontot jelent, hogy a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény alapján a BV-t nem terheli az ellátási kötelezettség a Magyar Honvédség tekintetében, ha a honvédelemért felelős miniszter rendelkezése alapján a Magyar Honvédség egyéb beszerzési eljárást folytat le.

A jogszabályi előírás alapján a BV KESZ uniós értékhatárt elérő, vagy meghaladó ellátási igények esetén ajánlatot tesz az Igénybejelentő HM szerv részére. Amennyiben az Igénybejelentő elfogadja az ajánlatot, a Felek ellátási megállapodást kötnek.

Az ellátási megállapodás alapján a tárcák között a fedezet átcsoportosítása szükséges az államkincstáron keresztül. Az átcsoportosítást követően a BV KESZ közbeszerzési eljárást folytat le, amelyben a honvédség együttműködése elengedhetetlen (műszaki dokumentáció, szakértői bizottság, bíráló bizottság). Az eljárás eredményeként a KESZ köti meg a szerződést, az MH természetbeni ellátásként kapja meg a szolgáltatást.

A közösségi értékhatár alatt az Igénybejelentő részére a BV KESZ ajánlatot tesz, valamint kijelöli azt a szervezetet, amellyel szerződés köthető. Nem szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása és költségvetési fedezet átcsoportosítása.

Összességében tehát olyan termékekre, amelyek egyébként a közbeszerzés, vagy a védelmi beszerzés szabályai érvényesülnének, a honvédség köteles lenne a BV-től megrendelni, ha a honvédelmi miniszter másként nem rendelkezik. Közösségi értékhatár felett az eljárás hosszadalmas, közösségi értékhatár alatt pedig felelősen kell megállapítani, hogy az igényelt termék vagy szolgáltatás a közbeszerzés, a központosított közbeszerzés, vagy a védelmi beszerzés hatálya alá tartozik-e. A katonai szervezetek részére nagyobb körültekintést igényel a saját hatáskörű beszerzés, mivel a BV ellátás 100.000 Ft-tól kötelezően alkalmazandó.

A tárca beszerzési eljárási rendjéről szóló HM utasítás (mint a honvédelmi miniszter rendelkezése) feloldotta a problémát: a közösségi értékhatár felett a HM tárca központi beszerző szervezete folytat le Kbt. szerinti nyílt eljárást, amelyre a BV intézmények is jelentkezhetnek. Ezáltal biztosításra kerülne a HM tárca költségtakarékossági, gazdasági, célszerűségi elvárásai.

A közbeszerzési értékhatár feletti, de a közösségi értékhatár alatti esetekben a HM tárca központi beszerző szervezete végzi el a szükséges pontosításokat, egyeztetéseket, amely végén javaslatot tesz a BV szerződés megkötésére, vagy (köz)beszerzési eljárás lefolytatására.

Közbeszerzési értékhatár alatt, de 100.000 Ft felett az alakulat parancsnokának jogkörébe tartozik a döntés, hogy kíván-e BV szervezettel megállapodást kötni az ellátás biztosítása érdekében.

NSIP beszerzés

A NATO, mint nemzetközi szervezet rendelkezik az általa finanszírozott beszerzésekre vonatkozó szabályokkal (AC-4/D/2261. számú dokumentum). A szabályok szerint, az abban foglalt beszerzési eljárástól csak kivételesen és a NATO hozzájárulásával lehet eltérni.

A NATO Biztonsági Beruházási Program (a továbbiakban: NSIP) a NATO egyik kiemelt jelentőségű infrastrukturális beruházási programja, mely a NATO közös védelmi képesség biztosítása érdekében a szükséges beruházások megvalósítását a tagországok gazdálkodó szervezeteinek bevonásával teszi lehetővé. A beruházási feladatot kivitelező szállítót, nemzetközi pályázati eljárás során kiválasztják ki.

A NATO forrásokat biztosít és felügyeletet, ellenőrzést gyakorol a beszerzések felett, még akkor is, ha azok nemzeti eljárásban folynak. A felügyelet és ellenőrzés gyakorlása a közbeszerzési törvény szerint folyó közbeszerzési eljárásoknál nem biztosítható. Az EU közbeszerzési szabályok erre lehetőséget adnak. A közbeszerzési törvény és az EU közbeszerzési szabályai nem teszik lehetővé az ajánlattevői kör területi alapon történő megkülönböztetését, szemben a NATO beszerzési eljárásokra vonatkozó szabályaival, ahol csak a NATO tagországban bejegyzett gazdálkodó szervezetek vehetnek részt ajánlattevőként az eljárásban.

Hazánk NATO tagsága lehetőséget biztosít a magyar gazdálkodó szervezeteknek arra, hogy részt vegyenek az NSIP beruházásokban. A magyar gazdálkodó szervezetek szerződés teljesítési képességének megítélésére 2002-ben bevezették a NATO Beszállítói rendszert. A rendszerben egy állandó NATO beszállítói kört alakítottak ki, melyen belül a „NATO Beszállításra Alkalmas” címet nyert cégekre vonatkozóan Magyarország képes felelősen garanciát vállalni ezek szakmai, gazdasági, pénzügyi, és szükség esetén biztonsági megfelelőségéért.

A Kbt. kivételi körként határozza meg a nemzetközi szerződésekhez, megállapodásokhoz vagy szervezetekhez kapcsolódó beszerzési eljárásokat. E felhatalmazás alapján alkották meg a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésekre vonatkozó részletes Kormányrendeletet.

A korábban hatályos a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2005. (III. 10.) Korm. rendelet a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény felhatalmazásán alapult, ezért 2012-es módosítás már figyelembe vette az új közbeszerzési törvény szabályait, szellemiségét.

Az NSIP esetében közbeszerzésről nem beszélhetünk, sőt még csak az Európai Unió által szabályozott beszerzésről sem. Olyan esetekben, amikor az adott feladat költségvetésének egy részét a NATO, másik részét a hazai központi költségvetés finanszírozza, két külön beszerzési eljárást kell lefolytatni, eltérő jogszabályi alapon – eltérő eljárásrendben, eltérő időszükségletekkel.

Az Európai uniós alapokból származó támogatásokra megvalósuló (köz)beszerzési eljárások

Az Európai Uniós források felhasználásra speciális közösségi és hazai szabályok vonatkoznak, amelyek többletkötelezettségeket rónak a kedvezményezettekre, ajánlatkérőkre, illetve többletjogokat adnak a forrásfelhasználást felügyelő szerveknek (irányító hatóság, közreműködő szervezetek).

Az Európai Uniós támogatásból történő beszerzési eljárás alapelvekben nem különbözik a korábban említett jogszabály által szabályozott beszerzésektől. Azaz a támogatást elnyert szervezet az adott jogszabályi rendelkezésnek megfelelően köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni.

A speciális szabályokat külön rendelet tartalmazza, amely alapján a benyújtott uniós pályázatnak (támogatási kérelemnek) már tartalmaznia kell a költségvetésből nyújtott támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését. A közbeszerzési eljárások lefolytatásáért és Kbt. szerinti dokumentálásáért – a központosított közbeszerzés kivételével – a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős. Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ezen alcímben foglalt kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, és a felelőssége szabálytalansági eljárás keretében megállapításra kerül, a támogatási szerződés szerinti támogatás egy része vagy egésze visszavonható.

A honvédelmi szervezetek beszerzési eljárási rendjéről szóló HM utasítás alapján azonban a HM központi beszerző szervezete jogosult közbeszerzési eljárás lefolytatására (így az uniós támogatásból megvalósuló eljárásokban is)

Az Európai Uniós források forrásból megvalósuló beszerzési eljárás előzetes és utólagos engedélyeztetése eltér a korábbi beszerzési típusoktól, azok többnyire a Közreműködő Szervezet felé elektronikus formában történnek.

A honvédség vonatkozásában a beszerzéseket szabályozó HM utasítás szerint, ha a beszerzési eljárások előzetes minőségbiztosítására vagy folyamatba épített ellenőrzésére vonatkozóan előírásokat fogalmaznak meg, azok teljesítése a Honvédelmi Minisztérium Gazdasági Tervezési és Szabályozási Főosztály (a továbbiakban: HM GTSZF) részére történő felterjesztéssel egyidejűleg, párhuzamosan is történhet.

A mennyiben közbeszerzési eljárásra kötelezett az Európai Uniós támogatásban részesült honvédségi szervezet, abban az esetben a közbeszerzési eljárást a honvédség központi beszerző szervezete folytatja le.