Bevezetés
A honvédelmi szervezetek élelmiszerrel történő ellátása jelenleg a logisztikai szervezetek egyik fő feladata. Az ellátási tevékenység jellegét és folyamatát, egyszerűbben megfogalmazva a katonák etetését úgy kell kialakítani, hogy minden körülmények között (béke, szövetségi feladat, különleges jogrend) megbízhatóan biztosított legyen.
A honvédségen belül az élelmezési ellátás egyrészt jelenti az élelmiszer megfelelő helyen, időben, mennyiségben történő biztosítását, másrészt a minőségi követelmények elő- köztes és utólagos ellenőrzését is. A megfelelő szállító kiválasztásának, a szerződéses feltételek kialakításának, valamint a minőségbiztosítási követelmények kialakításának nem csapat, hanem magasabb, központi szinten kell megtörténnie.
Évtizedek óta legnagyobb gondot a közbeszerzési törvény értelmezése és alkalmazása jelentette. A honvédség belső szabályozása alapján 1999-től közbeszerzési eljárást kizárólag az erre létrehozott központi beszerző szervezet (HM BH, HM BBBH, HM FLÜ, HM FHH, HM VGH) volt jogosult lefolytatni. A gazdálkodási és közbeszerzési elveknek megfelelően közbeszerzési eljárást megkezdeni akkor lehetett, ha a költségvetési fedezet rendelkezésre állt. A honvédség tárgyévi költségvetését (hasonlóan a többi minisztériumokéhoz) az Országgyűlés az azt megelőző év végén fogadta el. Így az erőforrás és költségvetés tervezések átcsúsztak január-március időpontokra. A tárca közbeszerzési tervét – éves beszerzési tervét (a továbbiakban: ÉBT) a honvédelmi miniszter áprilisra hagyta jóvá. A tervezések alapján azonban az élelmiszerekre vonatkozó költségek felhasználása kizárólag egy éves időtartamra kerültek jóváhagyásra, de legkésőbb a következő év június 30-ig.
A Magyar Honvédség élelmiszer ellátását nagymértékben befolyásolja a meglévő logisztikai rendszer. A honvédség békeidőszakban az élelmiszer alapanyagokat a civil szolgáltatókon keresztül szerzi be közbeszerzési eljárás lefolytatását követően. A speciális alaprendeltetés szerinti feladatok speciális követelményeket is támasztanak a beszállítókkal szemben.
Az új ellátási rendszer
A honvédelmi szervezetek ellátása érdekében folyamatosan jól működő logisztikai rendszer kell működtetni. Az élelmiszer ellátás legfőbb problémája a folyamatosan változó piac, valamint a honvédelmi szervezetek igényeinek változásai.
A korábbi időszak beszerzési gyakorlata és előírásai alapján az élelmiszerek beszerzését a HM tárca mindenkori központi beszerző szervezete hajtotta végre az eljárást kezdeményező honvédelmi szervezetek megbízásai alapján. Az egyes élelmiszer típusok külön-külön (pld: hús, húskészítmény; tej; kenyér-pékáru, ásványvíz-üdítő, stb) kerültek meghirdetésre közösségi közbeszerzési eljárásban. Tekintettel arra, hogy honvédségi szinten az egyes élelmiszer típusok összértéke önállóan is meghaladta a közösségi értékhatárt (kb. 54 MFt-ot), az egybeszámítás nem volt vizsgálat tárgya. Az éves költségvetési tervezés alapján kizárólag tárgyévi – azaz költségvetési évre vonatkozó – élelmiszer beszerzésekre került sor. Ennek oka egyrészt a több évre vonatkozó költségvetési fedezet igazolásának hiányában, másrészt az egyes honvédelmi szervezetek igényeinek folyamatos változásaiban keresendő. Az élelmiszerekre vonatkozó évenkénti közbeszerzési eljárások
A közbeszerzési eljárások sajátos módon kerülhettek lefolytatásra. Az alakulatok megbízásainak beérkezését követően a jóváhagyott ÉBT alapján legkorábban május-júniusban indulhattak meg az eljárások, melyekben a minimális ajánlattételi határidő, szerződéskötési moratórium alapján 6-8 hónapot vettek igénybe.
2011. év elején a honvédelmi szervezetek részéről felmerült igény alapján a „honvédelmi szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjéről” szóló HM Utasítás 2011. július 30-ai módosítása alapján az élelmiszerek beszerzése csapathatáskörbe került. A közbeszerzésekről1 szóló törvény 2010. szeptember 15-i módosítása alapján közösségi értékhatárig nem kellett a közbeszerzési törvényt alkalmazni a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére. Ennek okán a honvédségi alakulatok részéről közösségi értékhatárig nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatni.
A 2012. január 01-jén hatályba lépett közbeszerzési törvény alapvetően új szabályozást nem jelentett az élelmiszerek beszerzéseire vonatkozóan, azonban az egybeszámítási szabályok változása mindemellett új helyzetet teremtett. Egy 2011 végén íródott tanulmányomban felhívtam a figyelmet, hogy „az egybeszámítás vizsgálata az élelmiszerek beszerzése kapcsán kiemelt hangsúlyt kap, hiszen egyrészt vizsgálni szükséges az élelmiszerek összértékét, amely alapján Ajánlatkérő felelőssége meghatározni, hogy a törvény alapján kell –e közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy sem”
A jogszabályi értelmezés azonban több hónapot váratott magára annak ellenére, hogy az alakulatok nagy részénél a főzési alapanyagok éves összértéke meghaladta a hivatkozott értékhatárt.
A 2012. júniusában megjelent tanulmányomban már felvázoltam egy olyan megáldási javaslatot, amelynek segítségével a honvédelmi szervezetek kisebb időigénnyel, humánerőforrás növelése nélkül képesek ezen ellátást biztosítani, és egyben a törvényi előírásokat is maradéktalanul betartani. Felhívtam a figyelmet egyben arra, hogy a rendszer működő képességét kizárólag a gyakorlati tapasztalatok alapján lehet majd értékelni.
A rendszer lényegi újítása:
A honvédségi struktúrában a keretmegállapodásos eljárás két egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható:
a) Az első szakaszban a központi beszerző szervezet a csapatok irányából érkező, összesített igények alapján nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárást folytat le (az alakulatok nevében), és ennek eredményeképpen köti meg (akár több Szerződő féllel is) a keretmegállapodást. Előnye, hogy az első rész, sajátos jellegéből adódóan, hatékonyan tudja biztosítani a meghirdetéssel induló és nyilvánosság előtt zajló eljárásban a beszerzés átláthatóságát, amely a közérdek érvényesülésének alapvető letéteményese.
b) Az eljárás második szakaszában vagy a központi beszerző szervezet, vagy pedig maga a csapat bonyolítja le a beszerzést, és ennek alapján rövidtávú egyedi szerződéseket köt vagy egyszerű megrendelést küld.
A keretmegállapodás jellegéből adódóan az így kialakított rendszer több évig (akár 4 évig) fenntartható, nem szükséges évenkénti beszerzési eljárások lefolytatása, valamint egyidejűleg biztosítható stratégiai és csapatszinten is az élelmiszer ellátásra vonatkozó követelmény.
Annak érdekében, hogy a „megálmodott” ellátási rendszer hatékonyan működjön, az alábbi feltételeket fogalmaztam meg:
A keretmegállapodásos eljárás első részében szükséges részletesen meghatározni az egyes élelmiszer termékek műszaki követelményeit (kiemelten az élelmiszerbiztonsági kérdéseket); a részajánlattételi kört (régiónként, területenként, vagy alakulatonként)
Szükséges a központi beszerző szervezet honlapjának fejlesztése annak érdekében, hogy az adott keretmegállapodás feltételrendszerei (árak, akciók, eljárásmód, megrendelés) naprakészen elérhetővé válhasson;
A honvédelmi szervezetek vonatkozásában célszerű áttekinteni az informatikai eszközparkot (internetes elérhetőség) az aktualitások eléréséhez;
Szükséges pontosítani, hogy a honvédelmi szervezetek megrendeléseit a központi beszerző szervezet felé a Szállító jelenti be, vagy maga a honvédelmi szervezet;
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján a keretmegállapodásos eljárás első és második részének lefolytatása NFM engedély köteles, kezdeményezni szükséges az ezirányú jogszabály módosítást;
A Végrehajtó állomány részére az eljárás gyakorlati megvalósítása érdekében oktatás megtartása indokolt.
A fenti cikk megjelenését követően módosításra került a „honvédelmi szervezetek beszerzési eljárásainak rendjéről szóló” HM Utasítás . A módosítás kötelezővé tette a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, mint központi beszerző szervezet részére a keretmegállapodásos eljárás első részének lebonyolítását; illetve – a korábbi szabályozásoktól eltérően – az alakulatok részére lehetőséget biztosított a keretmegállapodásos eljárás második részének Ajánlatkérőként történő lefolytatására.
Felkérést kaptam, hogy fogalmazzam meg az új rendszer részletes feltételeit, amely mintegy vitaanyagként megjelentetésre is került. A tanulmányt már úgy indítottam, hogy „2014-től a honvédelmi szervezetek élelmiszer beszerzése keretmegállapodásos eljárás keretében történik. A keretmegállapodásos eljárás első részét a HM központi beszerző szervezete, az alakulatok megbízása alapján; míg az eljárás második részét az egyes alakulatok saját igényeik alapján folytatják le. A beszerzési folyamat, valamint a honvédelmi szervezetek közti együttműködés hatékonyságának növelése érdekében szükséges megvizsgálni a feladat, és felelősség megosztás kérdéskörét.”
Megjegyeztem, továbbá azt is, hogy a közbeszerzési jogszabályok alapján a honvédelmi szervezetek korábban is jogosultak lettek volna Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, azonban a HM Utasítás ezt csak korlátozottan, meghatározott tárgyakban tette lehetővé. A jelenlegi rendszer tehát a honvédelmi szervezetek Ajánlatkérői jogának kibővítését jelenti.
A cikkben kialakított elvek mentén megkezdődött a több hónapot és a Magyar Honvédség egészére kiterjedő előkészítő tevékenység, melynek eredményeként a komplett közbeszerzési eljárási anyag az akkori jogszabályi rendelkezésnek megfelelően megküldésre került engedélyeztetésre .
Az engedélyeztetést követően az eredeti koncepciót módosítani kellett. A honvédségi szervezetek nem választhattak a verseny újraindítás és megrendelés. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében kizárólag a megrendelés útján történő eljárásmód került jóváhagyásra, ezáltal az eljárás második részében további árcsökkentést már nem lehetett érvényesíteni, valamint új termékeket nem lehetett bevonni a rendszerbe.
A verseny újraindítás esetében a honvédségi alakulatok adminisztratív terhelése nagymértékben megnövekszik. A konkrét igényekre az ajánlati felhívás kiküldése, benyújtása, értékelése, engedélyeztetése, eredmény kihirdetése feladatok időigénye akár a 30-50 napot is meghaladja, mindamellett minden eljárási cselekményt dokumentálni szükséges.
A megrendeléses eljárásmód esetében a meghatározott „excel tábla” termékkosárra történő kitöltése után automatikusan adódik a szerződéses paraméterek (Szállító, termékek, egységárak)
A közbeszerzési eljárás több hónapos lefolytatását követően régiónként és termékcsoportonként megkötésre kerültek a keretmegállapodások.
A keretmegállapodások 1+1+1+1 évre kerültek megkötésre, így biztosítva a lehetőséget az évenként történő meghosszabbításra, vagy azok megszüntetését követően új keretmegállapodások/szerződések megkötésére.
Az elmúlt egy éves időtartam elegendő a tapasztalatok feldolgozására a következtetések levonására. Annak érdekében, hogy objektív képet kapjunk a rendszer hatékonyságával kapcsolatban, két önálló kutatást folytattam le. Egyfelől a honvédségi alakulatok vonatkozásában a katonai felhasználói szintű, másrészről a Szállítók vonatkozásában a civil szolgáltatói véleményeket és álláspontokat vizsgáltam.
Eredmények:
Analysis of the Efficiency of the Hungarian Defence Forces’ Food Procurements for 2015: A Supply Service Research HADTUDOMÁNYI SZEMLE VIII:(1) pp. 18-32. (2015) Link(ek): 
REAL
Honvédségi Szemle 2015 évi 4. számában megjelenés alatt.