A beszerzés fogalomrendszere nem egységes sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban. Nagyon sok szinonim kifejezés terjedt el, mint például a vásárlás, az ellátás, az anyaggazdálkodás. A beszerzés általános definíciója szerint:
Beszerzés alatt értünk minden olyan tevékenységet, amelynek az a célja, hogy egy adott szervezetet mindazokkal a javakkal ellásson, amelyekre a szervezetnek szüksége van működése fenntartásához, és amelyeket nem saját maga állít elő.”
A beszerzés kifejezés a tudományos szakirodalmakban többnyire a civil logisztika, vállalati logisztika részeként kerül értelmezésre:
A beszerzés tehát jelenti egyrészt a felhasználandó (anyagok, félkész-, késztermékek, és ezekhez kapcsolódó információk) erőforrások megszerzésére irányuló tevékenységet, másrészt pedig azt a szervezetet, amely e feladat ellátásával foglalkozik.
A közbeszerzés és a kormányrendelet által alkotott beszerzési jogszabályok eltérő eljárásmódokat, sok esetben eltérő definíciókat is tartalmaznak. Vannak kormányrendeletek, amelyek háttérjogszabálya a Kbt., ezért visszahivatkozásokat találunk rá benne. Jellemzően azonban a kormányrendeletek a Kbt. kivételi köröket, azaz a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzéseket szabályozza. Célszerűnek tartom a (köz)beszerzést megkülönböztetni a beszerzés általános definíciójától, tekintve, hogy itt jogszabály határozza meg az eljárásmódot. Amennyiben szabályozni szeretnénk egy adott szervezet beszerzési tevékenységét, mindenképpen különbséget kell tenni a két szabályzó között. A honvédség által alkalmazott definíciók alapján :
közbeszerzés: a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzés;
(köz)beszerzés: a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott eltérő szabályok alapján végrehajtott beszerzés, valamint a közbeszerzés
A hazai szakirodalmak nem foglalkoznak a katonai beszerzés definíciójával, valamint a honvédségi beszerzések értelmezése sem egységes. A beszerzéssel kapcsolatos oktatás a közbeszerzés joganyagára és az Európai Unió szabályozására korlátozódik. A katonai beszerzéssel összefüggő képzés kizárólag a honvédelmi tárca központi beszerző szervezeténél folyik, amely jelenleg inkább a gyakorlati tapasztalatok átadását jelenti. A beszerzés katonai vonatkozású további kutatása azonban nélkülözhetetlen az erre vonatkozó alapfogalmak, definíciók nélkül.
A honvédségi ellátással összefüggő beszerzésre – hasonlóan a civil értelmezés hármas tagozódásához – stratégiai, hadműveleti és harcászati szinten eltérő igények kerülnek megfogalmazásra.
A harcászati (taktikai) szinten a mindennapi működéshez szükséges igények kerülnek megfogalmazásra, ezáltal olyan beszerzési megoldási módokban érdekeltek, amelyek a konkrét igényeket elégítik ki. Ez lényegében a gyors pályázati eljárások lefolytatásával rövid időszakra vonatkozó egyedi szereződések megkötését jelenti. A pályáztatási eljárásnak előnye, hogy igazodik a konkrét feladatokhoz, a kisebb cégek is alkalmasak a feladat végrehajtására. A katonai logisztikában ez lényegében az adott katonai szervezet részére előírt alapkészlet folyamatos biztosítását jelentheti.
Hadműveleti szinten már több szervezet működését kell figyelembe venni, készleteket felhalmozni, amely megerősítésként szolgál az alárendelt szervezetek feladataihoz. A beszerzés során nem érvényesülnek az „ad-hoc” jellegű beszerzési elvek. Olyan keretszerződésekre van szükség, amelyek hosszabb távon biztosítják a béke és minősített időszaki igényeket. Az egyik megközelítés szerint meghatározott értékre célszerű keretszerződést kötni, hiszen ez adott a költségvetésben. A termékeket, szolgáltatásokat a költségkeret kimerüléséig lehet „rendelni”. Amennyiben váratlan plusz igényünk keletkezik, még lehetőség van a keretösszeg megemelésére. Másik módszer szerint a termékek mennyisége adja a keretet, vagyis annyi terméket lehet maximálisan „megrendelni”, amennyi a keretszerződésben szerepel. A hadműveleti szintű beszerzési gondolkodás tehát már olyan szerződések megkötését jelenti, amely hosszabb távon, rugalmasan kezeli a felmerülő igényeket.
Stratégiai szinten az ország egészére, sőt katonai vonatkozásban az országhatáron is átnyúló logisztikát kell megszervezni, valamint a logisztikai rendszernek minősített időszakban is képesnek kell akadálytalanul működnie. Nemzetgazdasági érdek alapján számos stratégiai megállapodások köttetnek. A beszerzés vonatkozásában olyan szerződések megkötése szükséges, melyek folyamatosan, időszaktól függetlenül, rugalmasan, a lehető legtöbb gazdasági szereplő bevonásával nyújt ellátást. A beszerzési eljárások eredménye lehet keretmegállapodás, vagy akár dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása, vagy kialakított előminősítési rendszer is. Alapelv itt is a gazdaságosság, vagyis egy szűkített, előzetesen alkalmasnak talált cégek versenyhelyzetének kialakítása, folyamatos fenntartása. A stratégiai szinten alkalmazott beszerzési eljárásmódok alapján kialakított megállapodások nem jelentenek tényleges, „fix” megrendelési kötelezettséget. Tekinthetjük egy „quasi” kapacitás fenntartásra irányuló szándéknak, amely akár köthető kizárólag minősített időszakra vonatkozóan is.
A katonai beszerzést a Magyar Honvédség alaprendeltetésű feladatai teszik különlegessé, speciálissá. A haderő részére az Alaptörvény rendkívül összetett feladatokat határoz meg , így nemcsak hazánk területén fegyveres katonai feladatok ellátását, hanem országhatáron kívüli és belüli fegyver nélküli kötelezettségeket is meghatároz:
• Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme;
• Nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása;
• Nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.
• A katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában való közreműködés.
A Magyar Honvédségnek a törvényi kötelezettségeinek ellátása érdekében rendelkeznie kell a szükséges személyi állománnyal, eszközökkel, anyagokkal, valamint olyan szolgáltatásokkal, melyeket saját erőből nem képes biztosítani. Azt a tevékenységet, amely biztosítja azokat a javakat, amelyekre egy adott szervezetnek szüksége van a működése fenntartásához, és amelyeket nem saját maga állít elő, beszerzésnek nevezünk.
A beszerzésekre vonatkozó jogszabályok számos esetben kivételt tesznek a honvédség részére, ilyenek például:
• valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak hatálya alá tartozó, a saját céljai érdekében történő beszerzésre, továbbá arra a beszerzésre, amelyet a sajátos eljárási szabályaival összhangban tagállammal folytat le;
• harmadik országokban kiírt, olyan beszerzésre, a civil célú beszerzéseket is beleértve, amelyek során a haderőknek az Európai Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e beszerzést a műveletek körzetében tevékenykedő ajánlattevők bevonásával folytassák le;
Olyan esetekben, amikor a jogszabály felhatalmazást ad annak alkalmazása alól, a beszerzések szabályozása a honvédelmi tárcára hárul. Ezért is rendkívül fontos a beszerzési szabályok átfogó, mindenre kiterjedő ismerete.
A Honvédség feladatellátása béke, rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet, szükségállapot és váratlan támadás idején, valamint az ezekre történő felkészülés időszakára is kifejezetten érvényes.
Napjainkra a beszerzés fogalma a tanulmányban is felsorolt speciális, egyedi szabályzók miatt összetett, bonyolult fogalmi rendszert képez. Mást értünk alatta a civil logisztikában, a közszférában, vagy a honvédségen belül.
A civil logisztikában az általános definíció szerint egy adott szervezetet vizsgál, azonban nem határoz meg további feltételt.
A beszerzés általános definíciója:
Beszerzés alatt értünk minden olyan tevékenységet, amelynek az a célja, hogy egy adott szervezetet mindazokkal a javakkal ellásson, amelyekre a szervezetnek szüksége van működése fenntartásához, és amelyeket nem saját maga állít elő.”
A közbeszerzési törvény megjelenését követően a közigazgatás egyes szereplőire uniós irányelv, valamint hazai törvény is előír visszterhes szerződéskötési kötelezettséget, valamint meghatározza alanyi és tárgyi hatályát is.
A közbeszerzés törvényi definíciója szerint: „Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében.”
Célszerűnek és indokoltnak tartom a katonai beszerzés önállóan történő definiálását, amely álláspontom szerint az alábbiak szerint meghatározni.
Katonai beszerzés: normál és különleges jogrend időszakában a honvédelmi szervezeteknek a működése fenntartását biztosító különféle áruk és szolgáltatások megszerzésére irányuló olyan tevékenysége, amelyet jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott eljárásrend alapján, megadott tárgyú és értékű, visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni.
Kiemelten fontosnak tartom azt, hogy a Honvédség feladatellátása béke, rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet, szükségállapot és váratlan támadás idején, valamint az ezekre történő felkészülés időszakára is kifejezetten érvényes. Ez a feladatellátás jelentkezik olyan helyzetekben is, amikor hazánkban normál időszakról beszélünk, azonban a katonai feladatok végrehajtása egy másik országban már különleges jogrend szerint zajlik (nemzetközi missziók)
A beszerzési szabályzók az Európai Unió normáit követve a hazai felkészülés időszakában normál időszaki követelmények alapján történik, ami megnehezíti a beszerzési eljárások lefolytatását. A közbeszerzési szabályok adnak ugyan felmentést néhány kivételes esetre, azonban az előre meghatározott lista nem tartalmaz minden olyan igényt, ami a feladatellátáshoz szükséges. Legjobb példája az élelmiszerek biztosítása, amely a közbeszerzési törvény alapján kerül lefolytatásra, a honvédségnek azonban igen speciális igényei is lehetnek (pl: kiszállítás terepre)