A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló14/2016. (V. 25.) MVM rendelet (a továbbiakban: MVM r.) 6. § (1) bekezdése szerint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a közbeszerzési eljárások szakszerű lefolytatását segíti elő.
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során a közbeszerzési szakértelmet biztosítja, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadás körébe eső feladatokat személyesen köteles ellátni. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a közbeszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi feladata vonatkozásában a közbeszerzési szakértelem biztosításáért felel. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás során szorosan együttműködik az eljárás tárgya szerinti, pénzügyi, jogi vagy egyéb szakértelmet biztosító személyekkel de a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó nem felel a közbeszerzési eljárás során a nem közbeszerzési szakértelem körébe eső (így különösen az eljárás tárgya szerinti, pénzügyi, és jogi szakértelem körébe eső) feladatok teljesítésének szakszerűségéért és megfelelőségéért.
Az MVM r. 6. § (4) bekezdése szerint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenysége körében aláírásával és a névjegyzékbe vétel során kapott lajstromszámát feltüntető pecséttel ellenjegyzi a közbeszerzési eljárás során keletkezett (6) bekezdésben meghatározott dokumentumokat. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az ellenjegyzésével igazolja a közbeszerzési eljárásban történő személyes részvételét, továbbá az eljárás alapjául szolgáló iratok személyes ellenőrzését, és felelősséget vállal az eljárás – közbeszerzési szempontú – szakszerűségéért és a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségéért.
A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy a Kbt.-nek és a közbeszerzési akkreditált szaktanácsadókra vonatkozó MvM. rendelet szabályai összevetéséből következik, hogy az eljárásba bevont és az ajánlatkérő nevében eljáró személynek, illetőleg szervezetnek együttesen mind szakmai, mind pedig közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel kell rendelkeznie a közbeszerzés tárgyát illetően, a felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadónak a közbeszerzési és esetlegesen, mint jelen esetben a jogi szakértelemmel is kell rendelkeznie. Arra természetesen van lehetőség, hogy a közbeszerzési szaktanácsadó speciális szakismeret tárgyában saját nevében szakértőt alkalmazhasson, a szakértő speciális tárgykörben történő közreműködése azonban a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadónak a közbeszerzési eljárás eljárási cselekményeiben történő közvetlen eljárását és az ajánlatkérő képviseletére vonatkozó át nem ruházható jogkörét (a helyettesítés csak másik felelős, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó útján történhet) és kötelezettségeit nem érinti, nem érintheti.
A Döntőbizottság a D.1032/24/2016 határozatában hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérő, illetőleg képviselője a Kbt.62. §-a szerinti, illetőleg 69. § (1) bekezdése és (2) bekezdése szerinti, az ajánlatok érvényessége tárgyában végzendő bírálati cselekményeit szintén közvetlenül, illetőleg a Kbt. által lehetővé tett eljárásrendben végezheti, így pl. a gazdasági szereplők nyilatkozatainak valóságtartalma ellenőrzése végett a Kbt.69. § (7) bekezdése szerint, vagy az ajánlat tartalma vonatkozásában a hiánypótlás és felvilágosítás kérés útján a nem egyértelmű nyilatkozat, illetőleg igazolás tartalmának tisztázása végett a Kbt. 71. §-a szerint minden esetben a Kbt. alapelvei, így különösen az átláthatóság, a verseny tisztasága,nyilvánossága követelményei szerint.
Ugyanez szabály vonatkozik a bírálat során az egyik eljárási vizsgálati lehetőségét jelentő Kbt. 69. § (13) bekezdése szerinti eljárási cselekményre, azaz bármely gazdasági szereplőtől történő információkérés esetén az ajánlatban csatolt igazolás, vagy nyilatkozat tartalmának ellenőrzése érdekében. Az ajánlatkérő, illetőleg képviselője tehát ezt az eljárási jogosultságát, amely a törvényből, illetve az MvM. rendelet szabályai alapján megilleti, nem ruházhatja át, hiszen a felelősség jogsértő eljárás esetén közvetlenül az ajánlatkérőt, illetőleg a tárgyi beszerzésben kötelezően alkalmazandó felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót terheli.
A Kbt. alapelvi követelményeire, így mindenekelőtt a verseny tisztaságának, nyilvánosságának és átláthatóságának a követelményére tekintettel a Kbt. részletszabályai tartalmazzák az ajánlatkérő részéről történő, illetőleg a közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplőkkel történő nyilatkozattétel, kommunikáció szabályait, melynek fő szabályként írásban, illetőleg a Kbt-ben kógensen meghatározott módon kell történnie (Kbt. 41. § (1)-(6) bekezdései)
Továbbá az ajánlatkérőnek dokumentálnia is kell minden eljárási cselekményét, különös tekintettel az ajánlatok, illetőleg részvételi jelentkezések bírálata tárgyában, hiszen a fent említett alapelvi követelmények érvényesülése ezen eljárási szakaszban különösen indokolt. Így a Kbt. 46. § (1) bekezdése szerinti elektronikus dokumentálás kötelezettsége is terheli az ajánlatkérőt, illetőleg képviselőjét.
Amennyiben nem a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó lát el minden eljárási cselekményt (kapcsolattartás, levelezés) hogyan tudja ellenőrizni Ajánlatkérő más személyének tevékenységét?
Az uniós jog elsődleges alkalmazási kötelezettségére figyelemmel a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt jogsértő magatartás, azaz az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatának a jogtalan befolyásolási kísérlete nem csak szándékos, hanem gondatlan magatartással is elkövethető az irányelv 57. cikk (4) bekezdés i) pontja szerint, azaz az irányelv a kizáró ok körébe vonta a hanyagságból történő információ szolgáltatást is, amely érdemben befolyásolhatja az odaítélésre vonatkozó döntéseket.
Összességében a felelős akkreditált szaktanácsadó akkor jár el jogszerűen, ha Ajánlatkérő nevében eljárva saját maga végez el minden közbeszerzéshez kapcsolódó tevékenységet. Nem elegendő csak az elkészült iratokat pecsételi és aláírni (azaz utólag ellenőrizni)